Jó filmek, zenék, bármi...

Ingerküszöböm

Ingerküszöböm

Ou Est Le Swimming Pool

2015. augusztus 11. - ingerküszöböm

Sajnos van gond az ember csatornáival, ha már nem tízen-huszonéves. Munkahely, szabadidő, család nem engedi, hogy annyit disznólkodjak a zenetévék előtt, mint ezelőtt 15 évvel, de mondjuk ez nem is biztos, hogy baj, mert rengeteg szemetet az ember meg tud spórolni magának. A gyerekek ma olyan zenekarokat tesznek ki a Facebook-ra, amikről fogalmam sincs, hogy mik. Fura, de húsz éve ezt el nem tudtam volna képzelni, hogy annyira begyöpösödött leszek, hogy nem ismerek csak kb. egy dalt az egész 2015-ös összesített slágerlistából. De ez van. Ugyanakkor az ember olvasgatja pl. az Indexet, és akkor talál egy ilyen cikket pár éve: Öngyilkos lett az Ou Est Le Swimming Pool énekese. Na - gondolja az ember - ki ez a drága művész és milyen komoly banda lehet? Kattintsunk, lássuk ki lehet. Valami narkós? Valami gengszter? És akkor ott ez a pár srác, nem tűnnek rossz arcnak, bár a jobb oldali kicsit Trainspotting-szagú. És mi? Azért lett talán öngyilkos, mert egy rajongó balesetet szenvedett? Mi van? Hát, akkor nézzük meg az oldalon, hogy mi a bánat az a zene, amit csináltak.

Hú, basszus, ez jó!!! Hétköznapi szintipop zenekar, a dal egyszerű, mint a faék, mégis baromi nagyot üt! Olcsó kis klipben mekkorát rúgnak már!!! Na nézzünk már utána, hogy kik is ezek, elvégre egy jó számot boldog-boldogtalan is írhat. Jött a következő:

Ez a dal meg akkorát szól, és akkorát rúg, hogy rég nem találkoztam hasonlóval. Ezt a fajta szintetizátor-elektronikus őrületet eddig egy zenekar tudta kiváltani belőlem, nevezetesen a Depeche Mode zenekar, ami baromi nagy űrt hagyott maga után egy időt követően. Sajnos saját maga számára is, nem sikerült számomra a mestereknek úgy megújulni, ahogy kellett volna. Persze ennek a miértjére nem fogunk választ kapni, de szerintem vagyunk vele úgy pár millióan, hogy várjuk a DM-től azt az érzést, amit mondjuk 1989-ben kaptunk. Nagyon szerettem volna, ha sikerül átvezetni a DM-érzést vagy magának a Módnak, vagy bárki másnak, de soha nem találtam ezt a dolgot. Erre jött ez a zenekar, és valamit sikerült felélesztenie bennem ebben a témában. Véletlenül sem mondom, hogy olyan, mint a DM, még csak nem is hasonlít rá, más a hangulata is, de mégis, szerintem ez az a zenekar, ami a DM hagyatéka - lehetett volna. Lehet, hogy benne van a tragikus végzet által okozott misztikum is az OELSP-érzésben, de akkor is valamitől iszonyúan eredeti ez a banda. Kis idővel a halálhír után a boltokba került az album, volt egy előzetes változata is fent a neten, és azt kell hogy mondjam, hogy egy lett azon ritka albumok közül, amin minden dal állati jó. Talán két dal kapna négyest, de minden más ötös-csillagos ötös. A telómon évek óta fent vannak ezek a dalok, imádom őket.

 

 

Gyakorlatilag most mindent belinkelhetnék ide, ami a neten fellelhető, mert komolyan mondom, hogy szinte minden daluk megérdemelné. Aki a fentiek alapján kedvet kapott, úgyis megkeresi a többit is, aki meg nem, annak úgyis mindegy. Nem tudom, hol tartana most ez a zenekar, talán megmaradt volna egy kis londoni elektro-zenekar, de ki tudja, lehet, hogy már jóval nagyobb hírnév kísérné őket. Sajnos soha nem fogjuk megtudni, de számomra ez a zenekar így egy igazi kultikus zenekar lett, életem 10 kedvenc zenekara között simán ott van. Szerintem nem vagyok vele egyedül.

OELSP.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://stimulidoorstep.blog.hu/api/trackback/id/tr347698452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása