Jó filmek, zenék, bármi...

Ingerküszöböm

Tíz menő dal a nyolcvanas évekből

2015. augusztus 25. - ingerküszöböm

Már megint a nyolcvanas évekbe utaznék vissza, és most elővenném azokat a slágereket, amik így, harminc év múlva is szívesen eszembe jutnak. Ebben a bejegyzésben próbálok olyan előadókat választani, akik nem túl sok dallal büszkélkedhetnek a saját slágerlistámon, azok előbb utóbb úgyis külön bejegyzést kapnak, mint pl. a Depeche Mode vagy a Guns ’N’ Roses. Próbálok egyúttal olyan dalokat feleleveníteni, amik talán ma is megállják a helyüket és nem a ciki-faktor indulói, mint pl. a Milli Vanilli és társaik. Nem szégyellem, szerettem őket is, de most lássunk olyanokat, amik ma is bármikor vállalhatóak számomra.

mj.jpgJacko is felfért a listámra egy dallal

Van Halen – Jump
Ez a rock-himnusz 1984-ből ma is egy adrenalin-bomba, szerintem aki ismerte, mindenki imádta. Rendkívül fülbemászó, gyakorlatilag már a popzene határait bőven súrolja a szintetizátor alappal, de aztán mindenki megkapja az arcába Eddie Van Halen gitárjátékát, amitől a szám szinte felrobban. David Lee Roth pedig megadja a dal végleges karakterét.

Tears for Fears – Shout
Szerintem a popzene egyik legalulértékeltebb zenekaráról beszélünk, bár tény, hogy sosem merültem el munkásságukban, de amit az MTV-n láttam tőlük, az gyakorlatilag mind kiváló. A két, különböző karakterű énekes különleges ízt ad dalaiknak, kiváló hangszeres zene szintetizátorokkal, gitárjátékkal, erővel és érzelemmel.



Tears for Fears – Everybody Wants to Rule the World
Egy dalt ígértem előadónként, de mivel fentebb jeleztem, hogy ez a zenekar nem kapta meg a kellő elismerést, így én most megpróbálom méltatni őket másik nagy kedvencemmel tőlük. Könnyed dal, mégis képes egy kicsit elrepíteni.


Terence Trent D’Arby – Sign Your Name
Amikor ez a dal kijött, nem mondhatnám, hogy rögtön odavoltam érte, de egy idő után nem tudtam neki ellenállni. A klip is nagyon magával ragadó volt, és a zene is nekem nagyjából kimeríti az RnB / romantikus zene maximumát. Simán elcserélném egy rakás mai és kilencvenes évekbeli kántáló RnB sztárra.



Michael Jackson – Liberian Girl
Sokak nyilván külön bejegyzést szentelnének a pop királyának, de engem annyira nem kapott el sosem a hév. Talán még a Smooth Criminal-t említhetném, amit szeretek, de az igazi kedvencem a Liberian Girl. Amikor ment a videó, akkor naná, hogy a rakás celebtől elájultam, hiszen akkoriban azért nem lehetett csak úgy sztárokat látni nem saját közegükben. A dal nagyon kellemes, romantikus, de mégsem nyálas.



Erasure – Ship of Fools
Az Erasure egy kicsit életműdíjasként szerepel nálam ezzel a dallal, hiszen rakás jó dallal lehetnének még itt, de most ezt választottam. Azt hiszem méltó társa volt a zenekar a Depeche Mode-nak. Véletlenül sem szeretném összehasonlítani a két zenekart, de mindenképpen hálásak lehetünk ennek a két srácnak, hogy olykor romantikusan, olykor bohóckodva kicsit szállhattunk a zenéjükkel. A fenti dal egy a komolyabbnak tűnő dalok közül.



Jermanie Jackson feat Pia Zadora – When the Rain Begins to Fall
Ez a dal is egy kisebb energiabomba, ami egyszerre romantikus, de mégsem egy lassú, csöpögős ballada. Ma már ugyan azért el lehet poénkodni ezt a dalt, de simán vállalható. Azt nem mondom, hogy elmenne egy 2015-ös dalnak, de van benne valami, amit szerintem azóta sem hallottam más dalban vagy duettben.



A-HA – Hunting High and Low
Nehéz volt választanom, hogy ezt a dalt tegyem be vagy a Sun Always Shines on TV-t, esetleg a Stay on These Roads-t, legyen most ez. A Take on Me is csak azért nem jöhet szóba, mert az már tényleg az a dal, amit az ember annyiszor hallott életében, hogy ha jó is volt valamikor, akkor is most már herótja van tőle. Szóval volt ez az A-HA zenekar, ami kicsit szinti, kicsit pop, ami talán a plusz fűszer volt benne, az Morten Harket bátor éneklése, hiszen próbálja valaki a Take on Me-t végignyomni a mély hangoktól a magasig. Ez a dal szerintem egy elég jó kis érzelmes valami, szeretem.


David Bowie – Let’s Dance
Sok zeneszakértő fog felháborodni, hogy hogyan szerepelhet David Bowie egy lapon az A-HA együttessel, de hiába, nálam elfér. A China Girl és ez a dal a két kedvencem tőle, ma is nagy lelkesedéssel hallgatom mindkettőt. Tényleg a nagybetűs ZENE jut eszembe mindkettőről, igazán sajnálom, hogy Bowie munkásságának többi részébe nem tudtam ennyire beleszeretni.



Queen & David Bowie – Under Pressure
Hát, ez az a szám, ami szerintem a populáris zene történetének egyik legérdekesebb, legkomplexebb egyúttal legzavarosabb dala. Pont ezért imádom. Elindul valami lassú kis melódiaként, aztán a két ikon kontrázza egymást, de úgy, mintha csak valami improvizált szájkaratét csinálnának. Ennek a számnak ez a kaotikus, egyben zseniális mivolta váltja ki belőlem azt, hogy ez minden idők egyik legjobb dala számomra.


A kommentekben biztosan jönnek majd az ötletek és a nagy kihagyott dalok, de nekem most ezek jelentik a 80-as évek kult-dalait.

A bejegyzés trackback címe:

https://stimulidoorstep.blog.hu/api/trackback/id/tr967733590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Globetrotter2014 2015.08.26. 23:56:58

Érdekes lista, és mindenképpen eredetibb, mintha a legsikeresebb számokat szedte volna össze a szerző.

Szerintem Van halen se nem korszakalkotó se nem kiemelkedő az életművükből (). Roth egy pojáca. Inkább tettem volna be Bon Jovit vagy Def Leppardot, ha glamrock vagy Queensryche-ot ha komolyabb hangvétel kell.

A tears for fearsről alig hittem hogy 80as években adták ki annyira 90-es évek a hangzása (meg az MTV is látványosan nyomatta a 90-es években).

Jaksonéktól is inkább B listásak a felsorolt számok, de attól még nagyon jók. Mondjuk a Thriller és a Bad esetében már mindenki rongyosra hallgatta, aki ismeri.

Ha érdekes korabeli számokat kellene nevezni, betenném a Men at worköt (down under),
Valamit BIlly Idoltül a Cyberpunk előttről (sweet sixteen?).

Madonna nélkül nem lehet teljes a lista (la isla bonita v material girl).

Genesis, esetleg Phil Collins (land of confusion)

Peter Gabriel (Sledgehammer)

így első blikkre...

autosvilag.com 2015.08.26. 23:58:30

Jermanie Jackson feat Pia Zadora - WTF????

HPEx20i16v 2015.08.27. 00:17:22

Bowie-tól a This Is Not America....szerintem.

Dire Straits - Brothers In Arms

Spandau Ballet, Simple Minds, The Clash, Foreigner, Roxy Music, Gary Glitter...etc

Mind annak idején nagyon jó kis zenéket csináló, és ma is bőven ezerszer hallgatható számok előadói...

Allesmor Obranna 2015.08.27. 00:26:50

A 80-as évek britpop-ja nálunk valamiért alulértékelt. Pontosítok, ha nem is az egész, de egy jelentékeny része mindenképp. A sophisticated pop világa. A Tears For Fears nekem nagy kedvencem, de hasonlóan jó Nik Kershaw szinte összes száma, vagy a Level 42. És ezzel már át is léptünk a basszusgitárosok réteg-világába, ahol is olyan angol alulértékelt nagyágyúk vannak ebből az évtizedből, mint Mark King (Level 42), Nick Begg (Kajagoogoo), a kismillió nagy slágeren játszó session zenész Pino Palladino (Phil Collins, Paul Young, Eric Clapton) és társaik. És ugye ha már az előbbi kimunkált pop zenéről, meg a nyolcvanas évekről beszélünk, ott van az igazán brit hangzású amerikai Mr Mister is. Ezekről elmondható, hogy a basszusgitár hangsúlyos, de kiválóan harmonizál a többi, szintén igen összetett hangszerjátékkal.

A nyolcvanas években a zenében igazán fontos volt a jó vagy kiváló hangszeres tudás, vagy az igazán egyedi énekhang, esetleg mindkettő. A posztban említett A-Ha mellett ott van a Duran Duran Simon Le Bon-ja, a Depeche Mode Dave Gahan-je, a két Tears For Fears tag Roland Orzabal és Curt Smith, a nők közül Sam Brown, vagy Alison Moyet, Sade és a többiek. De akár még a Stock Aitken Waterman producertrió egyik legismertebb hangját, Rick Astley-t is idevehetjük.

bbwd 2015.08.27. 00:54:37

ha kontinens, a modern talking nem maradhat ki...

sebi77 2015.08.27. 01:01:19

A 80-as évek az utolsó korszak aminek még volt stílusa (zene, film, öltözködés stb.). Azóta eltelt elvileg 2-3 évtized, tudna bárki korszakokat elhatárolni benne, úgy ahogy anno minden évtized különbözött?

RCH 2015.08.27. 01:01:36

Néhány, számomra kedves klip, abból a párszáz zenébôl, ami beégett az agyamba a 80-as években:

Freddie:
www.youtube.com/watch?v=pt2iz1Tc8EY

PSB:
www.youtube.com/watch?v=6oKz5YB4028

George
www.youtube.com/watch?v=lu3VTngm1F0

Trans-X
www.youtube.com/watch?v=b9xBAtCsCTQ

Twins
www.youtube.com/watch?v=86W6VqwGAL8

hobby beton 2015.08.27. 04:15:00

lassuk be, ezzel ma mar embereket lehet kinozni

fidesz a mutyipárt 2015.08.27. 06:21:04

Ezek zenék voltak. Amit ma művelnek, az csak zaj és zörej.

arncht 2015.08.27. 06:43:10

A jump annyira rock, mint jackson zenei kb :) van a 80as evekben a jellegzetes italodisco iranyzat is a sok szintivel, de pl jonehany filmzene is jan hammertol, vagy az angolok jellegzetes hangzasa.

Meg persze a 80as evek vegen is megjelentek mar azok a zenek, amik elorevetitettek a 90es evek elejenek stilusat - saltnpepa, technotronics. Aztan a 90es evek kozepetol szamomra kovethetetlen az egesz, addig szinte pontosan meg lehet mondani egy zenerol milyen korszak, utana meg mintha toredekere redukalott volna az eredeti zenek szama, korszakra jellemzo stilusiranyzat nelkul.

arncht 2015.08.27. 06:48:54

secondhandsongs.com/statistics/stat-covers-per-year

Ezt erdemes megnezni... Mintha kihalna az uj zene. Az 50-60as evekben rengeteg zene szuletett, a 90es evekben pedig feldolgozasok jelennek meg ujra, de mar ez a tendencia is halodik.

arncht 2015.08.27. 07:00:22

@arncht:

Tainted love
youtu.be/XZVpR3Pk-r8

Fade to gray
youtu.be/UMPC8QJF6sI

Enola gay
youtu.be/d5XJ2GiR6Bo

Alex f
youtu.be/IqG1l4lScsg

Slice me nice
youtu.be/Nlnoa67MUJU

Csak probaltam a szintis iranyzatbol osszeszedni parfelet :)

Void Bunkoid 2015.08.27. 07:01:37

@arncht: a mozi is ilyen, remake-ek, rebootok és kurvaunalmas képregény-szuperhős adaptációk. Eredeti alig.

cronin 2015.08.27. 07:25:21

New Order - Blue monday

froton 2015.08.27. 07:27:52

@arncht: 90-es 2000-es zenék közül talán Seal-t tudnám kiemelnei (ebben a műfajban), a többi 12 - egy tucat, nekem sem jut eszembe más, bár nem épp ez a kedvenc stílusom.....Volt még amúgy a 80-as években pár (nem mind annyira ismert): Styx, Rod Stewart, Talking Heads, Supermax, The Twins, Alphaville, Ultravox, Goombay Dance Band, Chris Rea, Tanita Tikaram....+ a fentebb mások által említettek + a német új hullámosok (Peter Schilling pl....) nem mondom, hogy mind tetszik ezek közül, de valamit letettek az asztalra, egyéni stílusukkal, sikereikkel stb....Manapság meg....csak haknizni tudnak...szal egyet értek....

froton 2015.08.27. 07:32:44

és ha már osztrákokat említettem, a Falco kimaradt (Der Komissar :))

froton 2015.08.27. 07:33:43

és persze Sting sem maradhat ki

midnight coder 2015.08.27. 07:58:25

@hobby beton: Embereket kínozni acid house-zal lehet.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2015.08.27. 08:14:31

@froton: Na, és az Erste Allgemeine? A Küss die Hand schöne Frau című opusszal? Néha szoktam énekelni a nejemnek.

RTB 2015.08.27. 08:35:05

@arncht: ennél menőbb 80-as évekbeli dalt nem tudok.
www.youtube.com/watch?v=Xuz94ZIPfJk

Teshow 2015.08.27. 08:54:34

Mivel a poster világosan megírta, hogy ez egy szubjektív lista a saját kedvenceivel + szándékosan nem az akkor agyonjátszott dalokat választotta, és a nyálasabb vonalat is kerülni akarta, így a lista tulajdonképpen vállalható.
Egyszerűen csak annyi a gond, hogy a 80-as évek annyira termékeny és szerteágazó, hogy 10 dalban lehetetlen összefoglalni.
A hiányzókat az előttem szólók felsorolták, mivel nem szeretnék ismételni, így csak azokat tenném hozzá, amik az én személyes kedvenceim voltak, és még nem említettétek, műfaji megkötöttség nélkül: Ultrawox, Visage, Dead or Alive, UB40, Madness, Stray Cats, Matt Bianco. az őrült csaj Cindy Lauper. Számomra a korszak egyik legjobb lemeze az akkor nagy visszatérőnek számító Tina Turner Private Dancer albuma, de kedvenc volt Mercury Mr.Bad Guy szólólemeze, a Dire Straits Brothers In Arms-a, vagy az Alphaville-től a Big In Japan.
Hirtelen ennyi ;)

Teshow 2015.08.27. 09:05:37

Ja, és még valami: ha már a Jemanie Jackson - Pia Zadora dal felkerült a listára, említsük meg, hogy ez a Voyage of the Rock Aliens c. zenés filmből származik. Nálunk nem mutatták be, én anno egy agyonmásolt és természetesen HANGALÁMONDÁSOS (haha) VHS kazettán kaptam kölcsön (ez is igazi 80-as évek retro fíling). Nagyon bugyuta kis filmecske, bárgyú és zavaros űr-sztorival, de nagyon jó zenével. Szerintem a neten fenn van, akit érdekel, rákereshet, de én előre szóltam :D

Zsol4 2015.08.27. 09:19:52

New Order - Blue Monday.

arncht 2015.08.27. 09:24:46

a sting, direstraits ok, hogy a 80as evekben jelentek meg, de azok szerintem sokkal kortalanabbak, aki nem ismeri, az alapjan kicsit nehezebb lenne beloni, mint a tipikus slagereket.

nagyon jo valogatas az angol iranyzatbol (es nagyon jo studiomunka) - pedig en nem szeretem a valogatas albumokat, ossze tudom magam is szedni:
www.amazon.co.uk/Anthems-Electronic-80s-Various-Artists/dp/tracks/B002R5MQ30/ref=dp_tracks_all_3#disc_3

Apuci Wakillama 2015.08.27. 09:29:16

@RTB: Ebben éneklik: "trabanntaaal, trabanttaaa-al, baj van a trabanttal!"

TBlocker 2015.08.27. 09:42:37

Alacsony az ingerküszöböd !
Nem írok itt okosságokat, meg saját ingerküszöbb listát, nem ér annyit ez az egész. Valszeg, a 80-as években még a csattogos lepkéddel szaladgáltál a homokozóban...most meg gyorsan körbe-lövöldözted a célt.

Kerekerdei Dömdödöm 2015.08.27. 09:42:43

Ha egyedi hangzás még: Eurytmics, Sinead O'Connor, Mark Almond (Soft Cell, Gene Pitney -vel...)

Szóval voltak rendesen :)

PárnaHayder 2015.08.27. 10:13:10

Előttem már említették David Bowie-től a This Is Not America-t
www.youtube.com/watch?v=MJRF8xGzvj4

Illetve New Order- True Faith
www.youtube.com/watch?v=mfI1S0PKJR8

Kannás 2015.08.27. 10:25:03

A 80-as évek pop-rock zenéinek annyiféle hangja volt, hogy mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelőt, de létezik szerintem egy Prince-Jacko-Depeche Mode-Bowie-Sade-PSB-Madonna tengely, ahonnan majd mindenki tud választani!

Nekem még kedvenceim közt voltak:
Jimmy Somerville (Communards, Bronski Beat)

Az ABBÁ-tól a Piper

A Def Leppard-tól a "Let's Get Rocked"

Boney-M: Bahama Mama

A Modern Talking-azt meg tényleg csak megmosolyogja az ember, annyira bájosan, naívan gagyi volt. Ha német, akkor már sokkal inkább Kraftwerk. Kísérleti, majd rétegzenének indult, de a dallamai mégis olyan jók, hogy szerintem az egyki legtöbbet, és legtöbb stílusban (Senor Coconut, Balanescu Quartett) feldolgozott együttes...

És persze, német nyelvterületről Falco, a maga zseniális egzaltáltságával...

És persze a magyarok közt is voltak ikonilkusan jó zenék, mind pop (pl. KFT: Afrika), mind a rock (pl. P-Mobil: Utolsó Cigaretta, 2 forintos Dal), mind metál (Pokolgép: Gép Induló), amiket szinte kivétel nélkül mindenki ismert, és dúdolt megában... de ez már egy másik téma!

Faby 2015.08.27. 10:47:10

Kis ausztrál csemege:
Midnight Oil: Beds are burning
youtu.be/ejorQVy3m8E

Advanced Flight 2015.08.27. 11:03:17

@RTB: hah, mit össze nem tudtak szenvedni a 80-as években, pedig hol volt akkor még a devizahitel :-)

RTB 2015.08.27. 13:07:47

@Kerekerdei Dömdödöm: annak az eredetije valaikor a 60 as években született szintén Gene Pitney-től. De az eredeti borzasztóan nyálas

turista a saját országában 2015.08.27. 13:14:22

Ízlések és pofonok.

Pölö:

Cher: Heart of Stone

Chris Rea: Road to Hell, v. a Let's Dance

Bruce Springsteen: Born In the USA

Elton John: Sacrifice

Pink Floyd: Learning To Fly

John Parr: Restless Heart
www.youtube.com/watch?v=jbNdodo59tQ

Ezekben a dalokban benne van minden, ami a '80-as éveket jellemezte: hangzásvilág, érzelmek, hangulat, minden.

Michel Djerzinski 2015.08.27. 13:17:47

Meglehetősen kommersz lista. Vannak rajta gyöngyszemek, de tőlük is vannak olyan dalok bőven, amelyek legalább olyan jók, mint a rongyosra játszott számok, és mégsem ismertek.

Egy ilyen posztnak ebben a formában és ilyen tartalommal semmi értelme. Informatív értéke zérus, csak egy nímandnak az érdektelen nosztalgiáját és elvágyódását kürtöli világgá...

Michel Djerzinski 2015.08.27. 13:19:45

@sebi77: tökéletesen igaz, én is írhattam volna!!!

péti 2015.08.27. 14:02:41

Culture Club, Wham!

Michel Djerzinski 2015.08.27. 16:48:39

The Cure, Human League, Talk Talk, Talking Heads, Ultravox, Kitchens of Distinction, The Chameleons, The Comsat Angels, Bronski Beat, Communards, Kate Bush, The Mission, Sisters of Mercy, Double, A Flock of Seagulls, Camouflage, Bauhaus, Twice a Man, Tones on Tail, Altered Images, Cocteau Twins, Dead Can Dance, Gene Loves Jezebel, Death in June, Classix Nouveaux, Killing Joke, Oingo Boingo, And Also The Trees, DAF, Nena, Modern English, This Mortal Coil, Clan of Xymox...

péti 2015.08.27. 17:36:31

@Michel Djerzinski: Hát persze a Talk Talk! Such a shame és a az It's my life c. daluk verhetetlen, megunhatatlan

Tudományos libsizmus 2015.08.27. 18:12:22

A '80-as évek szerintem a könnyűzene legkreatívabb évtizede volt.

Pierr Kardán 2015.08.27. 20:13:54

Az Under the pressure tényleg mindent visz, nálam is benne van best 10 of ever klubban.

Ez mondjuk 92-es, de pontosan a 80-as évek feelingje:

www.youtube.com/watch?v=Gi3Y8H6nFSQ

WhiteFalcon 2015.08.27. 20:31:12

Az Erasure és a Depeche Mode közötti párhuzam nem a véletlen műve. Közös ismerősük Vince Clarke, aki Andy Flethcerrel alapított együttest, majd később a DM-ot. Amikor távozott onnan, megalakította a Yazoo-t. A nagyon jellegzetes zenei stílusáról azonnal felismerhető. Ha valaki meghallgatja a DM Soeak And Spell c. lemezét és közvetlenül utána az A Broken Frame-et, egyből tudni fogja, az utóbbinál már nem volt a DM tagja.

Pierr Kardán 2015.08.27. 20:32:04

Ez 90-es születésű, de inkább a 70-es évek végének a stílusa:

www.youtube.com/watch?v=_6dfwovzajI

Rövid G. atya 2015.08.27. 20:35:02

Styxről hallott-e valaki?
Lynyrd Skynyrd?

Meghallgatom_a_tutit 2015.08.27. 21:07:47

Jó kis lista, az Under pressure pedig bármikor hatalmasat üt.

Szalay Miklós 2015.08.27. 21:21:20

Van erről egy elméletem: szerintem mostanra már minden fő zenei irányzatot feltaláltak (felfedeztek). Ami maradt, az kb. a már meglevő műfajok kombinálgatása.

+ Ne hagyjátok ki a könyvemet:

egyvilag.hu

billy reed 2015.08.27. 21:24:19

És hol marad a Pop Goes My Heart? :)

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2015.08.27. 22:12:04

még egy housmartins-szal hozzájárulnék, amúgy sok elfelejtett zenét hoztak a kommentek a felszínre

Commodore 2015.08.28. 01:34:39

Pokolgép! testemen a jel!

Michel Djerzinski 2015.08.31. 08:01:06

Japan (David Sylvian korábbi zenekara)

Michel Djerzinski 2015.09.01. 17:44:33

Big Country, Ideal, Blancmange, Captain Sensible, The Church, Naked Eyes...